Sarjtelepes, sűrű bozótokat alkotó, ágas-bogas, tövises cserje, vagy esetenként 11 m-re is megnövő kis fa. A tőfaj Európa- és Ázsia-szerte a tengerpartokon, homokdűnéken, sziklákon, az időszakos folyómedrekben és folyóvölgyekben, hegyvidékeken található. Az alfaj a Szigetközben, a Szentendrei-szigeten, Békás- és Káposztásmegyeren, valamint Örkény közelében fordul elő, de igen gyakran ültetik talajmegkötésre és díszcserjének is. A talaj [...]

A körömvirág (Calendula officinalis) egyike a legtöbbféleképpen használt fűszer-, és gyógynövényeknek. Ez a őszirózsafélék  családjába tartozó, Dél- és Kelet-Európából származó egyéves növény a vidéki kertek kedves, jól ismert, fagytűrő, sokrétű gyógyhatásáról ismert, de ételek színezésére és kozmetikai szerek alapanyagaként is használt növénye. Ételeknek sáfrány színt és enyhén csípős ízt ad. Virágának forrázata megkönnyíti az emésztést, [...]

A fehér üröm (Artemisia absinthium) a fészekvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj. Magyarországon már a középkorban is elterjedt fűszer- és gyógynövény. Magyar népi elnevezései a bárányüröm, hegyi üröm, patikai üröm, pusztai üröm, kálvinista tapló vagy mesétfű, de nem összetévesztendő a leggyakrabban szintén bárányürömnek nevezett Artemisia ponticával. A természetben gyakoribb fekete ürömhöz [...]

A párlófű (Agrimonia) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó nemzetség. Virágzatuk sárga szirmú virágok alkotta füzér, csészeleveleik alatt horgas csúcsú serték vannak. Az érett terméseket vadállatok terjesztik, melyeknek szőrébe a serték beleakadnak. Évelők. 15–100 cm magas évelő. Egyéb elnevezései: apróbojtorján, patikapárlófű, agrárnyom, királyné asszony káposztája, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű, koldustetű. Európa szerte elterjedt növény, a [...]

A görvélyfűfélék, tátogatófélék vagy tátikafélék (Scrophulariaceae) az árvacsalán-virágúak (Lamiales) rendjébe tartozó növénycsalád. Főleg egyéves és évelő, lágy szárú növények tartoznak ide, de cserjék is megtalálhatók köztük. Virágaik általában zigomorf, ritkán aktinomorf szimmetriát mutatnak. Kozmopolita család, nagyrészt a mérsékelt égövön fordul elő, ide értve a trópusi hegyvidékeket is. Felhasználható részei: a teljes növény. Alkalmazása: főleg ekcémás [...]

A bakfű vagy betonikafű (Stachys officinalis, Betonica officinalis) az ajakosvirágúak rendjéhez, ezen belül az árvacsalánfélék családjához tartozó növényfaj. Erdei tisztások, cserjések, illetve rétek lakója. Évelő növény, virágzása júniustól őszig történik. 50-70 centiméter hosszú, egyenes szára van. A szár profilja négyszögletes, szúrós, kevés levelet tartalmaz. Tőlevelei 20 centiméter hosszúságra is megnőhetnek, míg a szárlevelek kisebbek. A [...]

Az orbáncfű (Hypericum) a növények egy nemzetségének neve. Az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozik. A családnak ez az egyetlen Kárpát-medencében őshonos nemzetsége. Magyarországon 8 faja található meg. A közönséges orbáncfű virágjának, magjának főzete vese- és epe betegségek, szív- és ideggyengeség, depresszió kezelésére alkalmas. Gyomor- és bélfekély, magas vérnyomás, emésztési zavarok, külső és belső vérzések esetén is [...]

A fekete üröm (latin neve: Artemisia vulgaris L.), egy Magyarországon is gyakori gyom-, és fűszernövény, a őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozik. Európában és Észak-Afrikában a legelterjedtebb. Népies nevei: anyafű, közönséges üröm, mátrafű, taplóüröm, veres üröm. Fűszerként virágzó hajtásának felső, legfeljebb 40 cm hosszú részét (esetleg a gyökerét) gyűjtik. A majdnem mindenhol előforduló növény virágzó hajtását (Artemisiae [...]

Az ezerjófű (Centaurium) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó nemzetség. A Centaurium nevet egyesek szerint egy Khiron nevű kentaurtól kapta, aki fölfedezte a növény gyógyító hatását, mások szerint a centum és az aureum szavak összevonásából származik, amely arra vonatkozik, hogy igen becses, 100 aranyat érő fű. Egy- vagy kétéves növény. Magyarországon termő mindhárom faja gyógynövény, de [...]

A cickafark (Achillea) a őszirózsafélék (Asteraceae) egyik nemzetsége több, a népi gyógyászatban Magyarországon régóta ismert drognövénnyel: * közönséges cickafark (A. millefolium); * mezei cickafark (A. collina); * sárga cickafark, avagy jószagú cickafark, (A. filipendulina). Rendkívül változatos rokonsága révén a cickafark a különösen sokat kutatott növénycsoportok közé tartozik: sejttani, genetikai módszerekkel és szövetátültető (transzplantációs) kísérletekkel is [...]