Az orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica L.) a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó gyógy-, és fűszernövény. Népies neve: angyalfű, angyalgyökér, angyelika, angelikafű. Európa magasabb hegyvidékein és Észak-Európában honos, hazánkban is termesztett (helyenként kivaduló) kétéves növény, gyökerét (angelicae radix), már a középkori kolostorok kertjében termesztették és használták fűszerként. A növény levele és gyökere saláták, főzelékek, mártások ízesítője. Egyes [...]

Az orvosi zsálya (Salvia officinalis) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó kesernyés, aromás fűszer- és gyógynövény. Ismert még kerti vagy patika zsálya néven is. Az orvosi zsálya a Földközi-tenger, de különösen a dalmát tengerpart vidékéről származik. Dél-Európa karsztjain tömegesen előfordul, Magyarországon nem őshonos, de gyógynövényként termesztik, dísznövényként kertekben, temetőkben sokfelé ültetik. 30–80 cm magasra növő illatos [...]

Az orvosi veronika (Veronica officinalis) népies nevei: vérszopóka, vérharmatfű, Isten botja, dicső-fű, v. dicsőséges fű, drága jó, erdei zsálya, patikai szigoráll, sarlófű. A kétszikűek (Magnoliopsida) osztályában az árvacsalán-virágúak (Lamiales) rendjéhez, ezen belül az útifűfélék (Plantaginaceae) családjához tartozó faj. Már a rómaiak meggyőződtek rendkívüli gyógyhatásáról. Ha egy ismerősüknek vagy barátjuknak bókolni akartak, azt mondták neki, hogy [...]

A gombernyő (Sanicula europaea) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, az zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növényfaj. Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia nyirkos, sziklás erdőiben fordul elő. Magyarországon bükk és gyertyánelegyes erdőkben gyakori. Egyéb elnevezései: gombernyőfű, európai gombernyő, erdei gombernyő, régies nevei: patikai szaniczor, szánikula, törő zsányik, berzengő mag. Lágy szárú, évelő növény (a Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint hemikryptophyta), felálló, [...]

A lándzsás útifű vagy keskeny levelű útifű (Plantago lanceolata) az árvacsalán-virágúak (Lamiales) rendjébe, az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába, a Plantago nemzetségbe tartozó lágy szárú növényfaj. Rétek, legelők, útszegélyek, taposott gyomtársulások világszerte elterjedt jellegzetes évelő, tőrózsás növénye. Pollendiagramokban a mezőgazdaság jelzője lehet. Népies nevei: kígyófű, kígyónyelvűfű, lúdnyelvűfű, hálófű, gyíkfű, útilapu. 20–40 cm magas lágy szárú, évelő növény. [...]

Felhasználható részei: a levelek és a virágos csúcshajtások. Alkalmazása: régóta ismerjük a menta emésztést segítõ hatását, tudjuk róla, hogy tisztítja a hörgõket, jót tesz a vérnyomásproblémáknak. Afrodiziákumként tartják számon (fokozza a szerelmi vágyat), segít puffadtság, gyomorgáz képzõdés, hasmenés, bélhurut, nehéz emésztés, epekõképzõdés, sárgaság, melléküreg-gyulladás, gégehurut, hörghurut, köhögés, elégtelen havi vérzés, fekélyek esetén.

Az ezüstös hölgymál (Pilosella officinarum vagy Hieracium pilosella L.) az európai gyepek indás növénye. A őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, a katángformák (Cichorieae) alcsaládjába tartozik. Új-Zélandon behurcolt (inváziós) növényként és ellenségek, valamint konkurensek hiányában a juhlegelőkön uralkodó (domináns) növénnyé vált, megoldhatatlan gondot okozva a juhokat tartó gazdáknak. Leginkább a domb- és hegyvidéki legelőkön, száraz réteken, görgeteglejtőkön, ritkás [...]

A százszorszép vagy vad százszorszép (Bellis perennis) a őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, a őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Csaknem egész Európában elterjedt. Észak-Amerikába behurcolták, ott inváziós faj. A franciák húsvétkának hívják, a német „libavirág” arra utal, hogy gyakran nyílik a libalegelőkön. Angol neve („a nappal szeme”) arra utal, hogy sugárvirágai estére becsukódnak. Népies nevei: rukerc, pere. [...]

A vasfű vagy verbéna (Verbena) a vasfűfélék vagy verbénafélék (Verbenaceae) családjának mintegy 200 fajt számláló, névadó nemzetsége. Legtöbb fajuk Amerika trópusi-szubtrópusi területein él, de ebbe a nemzetségbe tartozik a vasfűfélék egyetlen, Magyarországon őshonos faja, a közönséges vasfű (Verbena officinalis) is. A kerti vasfű (V. x hybrida vagy V. x hortensis) több, amerikai faj keresztezésével létrehozott [...]

A kövirózsa a varjúhájfélék (Crassulaceae) kövirózsaformák (Sempervivoideae) alcsaládjának két nemzetsége. Alakjuk hasonlósága miatt időnként „kövirózsának” nevezik még az Aeonium, a Tacitus és az Echeveria nemzetség tagjait, sőt, más tőrózsás növényeket is, de szűkebb értelemben csak a télálló Sempervivum és Jovibarba nemzetség tagjait tekintjük kövirózsának (a Jovibarbát korábban a Sempervivum alnemzetségeként kezelték). Magyarországon két fajuk honos, [...]